Ugrás a tartalomra

JEGYVÁSÁRLÁS online

Pécsi Nemzeti Színház logó
Magyar Elektra című előadás kiemelt képe a Pécsi Nemzeti Színházból
tragédia két felvonásban

Magyar Elektra

Nagyszínház

Aegistus király Vidákovics Szláven
Parasitus, a király szolgája Tóth András Ernő
Clitemnestra, királyné asszony Herczeg Adrienn
Chrisothemis, Elektrának húga Bach Zsófia
Gyerek Chrisothemis Mikei Darinka
Gyerek Chrisothemis Schneider Gréta
Orestes, királyfi, Elektrának öccse Takaró Kristóf
Mester, Orestes oktatója Stenczer Béla
Chorus, vénasszony Uhrik Teodóra
Elöljáró beszéd Józsa Richárd
Írta:
Bornemisza Péter
Nyelvezetét megújítva átdolgozta:
Németh Ákos
Zeneszerző:
Rozs Tamás
Rendező:
Rázga Miklós

Bemutató: 2018.02.16.


Az előadás időtartama: 2 óra (egy szünettel)
 
Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Kórusa

Zenészek:
  • Szemző Angéla – hegedű
  • Gáspár József – furulya, gardon, szaxofon
  • Péter Tamás – brácsa, hegedű
  • Rozs Tamás – cselló, ének
A Magyar Elektra a közismert ókori görög történet nyomán írt, ízig-vérig magyar dráma az igaz hit fontosságáról. Bornemisza Péter mintegy ötszáz évvel ezelőtt ugyanis nem egyszerűen lefordította Szophoklész művét, az Elektrát, hanem aktualizálta és dramaturgiailag is átszerkesztette azt. A mitológiai vonatkozásokat – mint pogány elemeket – többségében törölte, a történeti hátteret keresztény üzenettel töltötte meg, és a korabeli magyar társadalomra vonatkozó utalásokkal bővítette.
Művében minden szereplőnek megvan a maga igazsága, ugyanakkor senki sem bűntelen. Vészjósló örök körforgás, melyben mészárlást mészárlás követ. Előadásunkban a korunkra is oly jellemző csodavárás, az erkölcsi megtisztulásra való vágyakozás a vezérfonal. Ha mindez a XVI. században az ország három részre szakadása idején érvényes volt, miért ne lenne az ma is?
 
„Azért ezt a játékot olyan mulatságul nézzétek, ahol az emberi élet jó erkölcsre igazíttatik.”
 
Bornemisza nyelvújítás előtt írt, a mai fül számára nehezen érthető veretes szövegét a Pécsi Nemzeti Színház számára Németh Ákos dolgozta át oly módon, hogy a XXI. századi nézőnek könnyedén követhető legyen, ugyanakkor archaizmusából minél többet megtartson. A cselekményt Rozs Tamás – kifejezetten az előadáshoz írt – zenéje kíséri, egyedi dramaturgiát és hangulatot adva a történetnek.
 
Ajánló
"Ne paráználkodj! Ne ölj!"
Izgalmas feladat adódott: a zene hogyan szervesüljön a darab nemes veretű, egyben mai szövegéhez, a drámai helyzetekhez. A kórus fessen, tovább gördítsen, a hangszerek előrukkoljanak, vagy/és egyszerűen szolgálják az írók eredeti és kortárs gondolatait.
Rozs Tamás, zeneszerző
 

 

 

Díszlettervező:
Horgas Péter
Jelmeztervező:
Bujdosó Nóra
Rendezőasszisztens:
Kiss Hédi
Súgó:
Juhász Piroska
Ügyelő:
Markó Rita