Rijekai Balett: Rómeó és Júlia

Rómeó és Júlia a fiatalos hevületű szenvedély és a minden baljós körülmény ellenére örökké tartó szerelem iránti vágy tökéletes megtestesítői.

Bár gyakran úgy vélik, hogy történetük a szerelem erejéről szól, valójában csak alig néhány jelenet központi szereplője a szerelem. A színdarab fő témája sokkal inkább az erőszak, a káosz és a halál; különösen abban a kontextusban, ahogyan az élet törékeny szépsége és a fiatalok szükségtelen halála egymás mellé rendelődik. 

A történet megtanítja, hogy el kell engedni a múltbéli sebeket és nem szabad hagyni, hogy az érzelmeink irányítsák az életünket. A két család ősi vitája a saját gyermekeik jövőjét tette tönkre. Két szembenálló világ, a régi és az új erkölcsök, a tekintélyelvűség és a szabadságvágy, a szülői akarat és a romantikus individualizmus konfliktusát mutatja meg a tragédia.

A Rijekai Ivan pl. Zajc Horvát Nemzeti Színház Balettegyüttesének előadása

Zeneszerző: Szergej Prokofjev
Koreográfus: Jiří Bubeníček
Koncepció és dramaturgia: Jiří Bubeníček / Nadina Bubeníček Cojocaru
Díszlettervező: Aleksandra Ana Buković
Jelmeztervező: Nadina Bubeníček Cojocaru
Fénytervező: Dalibor Fugošić / Jiří Bubeníček
Vetítés: Fanni Tutek-Hajnal / Nadina Bubeníček Cojocaru
Fotó: Fanni Tutek-Hajnal

Szereposztás:

Júlia: Maria Matarranz de las Heras
Rómeó: Michele Pastorini
Capulet: Ali Tabbouch
Lady Capulet: Marta Voinea Čavrak
Dada: Marta Kanazir Bagadur
Tybalt: Antoine Salle
Paris: Jody Bet
Lady Montague: Tea Rušin
Montague: Alejandro Polo
Mercutio: Valentin Chou
Benvolio: Leonardo De Santis
Montague emberei: Soyoka Iwata / Milica Mučibabić
Capulet emberei: Ksenija Krutova / Anna Zardi / Maria del Mar Hernandez
Lőrinc barát: Janne Boere
Escalus, Verona hercege: Andrei Köteles
Két színész: Ivna Bruck / Mario Jovev

Balettmester: Paula Rus / Daniele Romeo
Ügyelő: Anca Zgurić

A koreográfus

Jiří Bubeníček – akárcsak ikertestvére, Otto – a Prágai Tánc Konzervatóriumban végzett. Az 1992-es Lausanne-i Balettverseny egyik fődíjasaként lehetőséget kapott, hogy John Neumeier társulatához, a Hamburgi Baletthez szerződjön. 1997-től már a társulat első szólistájaként, eltáncolta az összes férfi főszerepet. Egészen különleges megtiszteltetésben volt része, amikor megkapta Vaslav Nijinsky szerepét a Nijinsky című balettben, amit a legendás mester kifejezetten neki koreografált. Kiváló alakításainak köszönhetően, mint amilyen például Neumeier Kaméliás hölgyében Arman szerepe volt, felkérést kapott, hogy Aurelie Dupont és Agnes Letestu partnereként táncoljon a Párizsi Operában. 2006-ban csatlakozott a Semperoper Drezdai Balett társulatához első szólistaként.

Cirkuszi akrobata családból származik, így sosem marad egy helyen hosszú ideig… New York, Zürich, München, Bécs, Stockholm és Peking – a városok, melyek balettegyütteseivel együttműködött az évek során. 

Jiří Bubeníček 1999 óta koreografál. Legsikeresebb munkái: Unerreichbare Orte - Hamburgi Balett (2005), Le Souffle de l’Esprit - Zürichi és később Bécsi Balett (2007), Toccata - New York City Ballet (2009). Legutóbbi, nagy elismerést kiváltó munkáit a Ljubljanai Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének (Doctor Zhivago 2016), az Új-zélandi Királyi Balettnek (Piano – the Ballet, 2018), a Zágrábi Horvát Nemzeti Színház Balettegyüttesének (Metropolis, 2018), a Svéd Királyi Balettnek (The Trial, 2019), a Római Teatro dell’Opera (Carmen, 2019), a Toszkánai Nuovo Balletto (Cinderella, 2019) és a Milánói Scala Balettegyüttesének (Canon in D-major, 2021) készítette.

Táncművészi és koreográfusi teljesítményét is számos díjjal ismerték el:
Prix de Lausanne (Prix Especes, 1992),
Benois de la Danse (Moskva 2002),
Közönségdíj a 18. Hannoveri Nemzetközi Koreográfusversenyen (Prisoners of Feelings) 2004.,
Danza & Danza Prize 2009,
A legjobb duett díja - St Petersburg Dance Open,
Mary Wigman-díj 2013,
Döntős volt továbbá a Prix Dom Perignon Koreográfusversenyen (1991 és 2001),
Európa legjobb férfi táncművészének választotta a Dance for You magazin 2014-ben és a Dance Europe magazin 2015-ben.

A Rijekai Balett: Rómeó és Júlia című előadása a Pécsi Balett szervezésében kerül bemutatásra a 10. Színházi Olimpia keretében.

A magyarországi Színházi Olimpia Magyarország Kormányának 4,5 milliárd forintos támogatásával valósul meg.